KERESÉS
RECRUIT - aki keres talál
A Tribe Called Quest @ Arathor
Ha kulturált vagy, itt a helyed!
A Tribe Celled Quest @ Arathor
Healereket és dps-eket keresünk hc progress-re!
New Moon @ Ragnaros
Klánunk Mythic Raidekre keres megbízható játékosokat!
Shattered Legends @ Arathor
Hétvégi Guildünk keres Legion-re aktív PvE orientált játékosokat!
+ új recruit beküldése
topik Loot
 Sziasztok!Valaki eltudná magyarázni nekem részletesen mi is a lootolás lényege? Nem tudom felhúzni a karakterem ilvl-jét. Pedig elég sokat játszok, de egyszerűen nem ad be új cuccokat!
Perseus - 540 napja
topik wow_ft_32705
wow_b_32705
qinqshuh - 607 napja
topik wow_ft_32704
wow_b_32704
Samantha Fraser - 609 napja
topik wow_ft_32703
wow_b_32703
Samantha Fraser - 609 napja
topik wow_ft_32702
wow_b_32702
Samantha Fraser - 609 napja

The Faceless One Történelemóra
The Faceless One - 3233 napja
14
A mai - ismét erősen megkésett - Történelemórán befejezzük Malfurion Stormrage történetét; és egyben megismerhetjük a Nightmare, a korrupt 4 sárkány, Eranikus és Ysera hátterét is. Vendégszerepben Fandral Staghelm, Marshall Dughan, Major Mattingly, Shandris Feathermoon, Varian Wrynn és még sokan mások. Az óra anyagát a Stormrage című könyv jelenti, amely nemrég jelent meg... ha tervezed az elolvasását, akkor állj meg itt és ne folytasd, nehogy megtudd a poénokat. Aki folytatja: hosszú lesz a történet, a hideg élelem bekészítése ajánlott.

Mivel Malfurion és Tyrande is a night elf társadalom fontos vezetői, így természetesen egy orkkal kezdjük a történetet. Egészen pontosan egy Thura nevű fiatal nővel, aki egy szikla peremén állva egy csatát nézett. A harc kiegyenlítettnek mondható: az egyik oldalon a Burning Legion démonai támadtak, a másik oldalon egy magányos ork harcos védekezett egy mágikus kétélű baltával... ami fából készült. Hirtelen egy újabb alak jelent meg Broxigar mögött, egy agancsokkal díszített night elf - Broxigar üdvözölte fegyvertelen harcostársát és folytatta a csatát. A night elf kezében egy bot materializálódott, amit Broxigar hátához érintett; és ezzel egy magot ültetett az ork harcos hátába. A mag hihetetlen gyorsasággal fejlődni kezdett, és hamarosan a fejlődő növény szó szerint széttépte Broxigar testét, amit az elf mosolyogva nézett - a démonok már eltűntek. Ezután a druida szeme aranyszínűről feketére változott, amiből csótányok, százlábúak és egyéb rovarok kezdtek milliószámra áradni... és a körülötte levő növényzet hirtelen elszáradt és pusztulni kezdett. A druida is eltűnt... és Thura ekkor felébredt abból az álomból, amit már sokadjára látott. Tudta, hogy Broxigar volt az egyetlen túlélője egy nagy csatának a démonok ellen a Harmadik Háborúban, és a harcos mindig emésztette magát, amiért nem halt meg a társaival. Egyszer Thrall Stonetalon Mountainsbe küldte egy fiatal harcossal egy küldetésre, és egyikük sem tért vissza. Azonban később megjelent egy vén shaman, aki a mágikus, fából készült baltát átadta Thrallnak azzal a történettel, hogy ez volt Brox fegyvere, és a harcos ezzel mentette meg az egész világot. Ezután szárnyakat növesztett, mint egy madár vagy egy sárkány és elrepült... a balta pedig Broxigar utolsó élő rokonához került, aki a testvérén - Varok Saurfangon - kívül megmaradt: Thurához. Thurának ezután megjelent egy álom, ami megmutatta neki, hogy halt meg Broxigar - és a nőnek már csak egyetlen célja maradt: bosszút állni az árulón, aki nagybátyjával végzett... meg kell ölnie Malfurion Stormrage-et.
Tyrande Darnassusban, a Temple of the Moonban meditált az első High Priestess, Haidene szobránál. Azonban Elune fénye ezúttal nem nyugtatólag hatott, hanem több, mint tízezer éves élete során először fájdalmat okozott... majd hirtelen a Stormrage Barrow Denben találta magát a papnő, ahol Malfurion testét őrizték Elune papnői és a druidák egyaránt - a papnők a fizikai állapotát tartották fent, a druidák a szellemét próbálták visszahozni az Emerald Dreamből. Csakhogy most valami megváltozott: Tyrande szeme láttára szerelme bőre megsötétedett és fakéreggé vált, hajában és szakállában elszáradt falevelek jelentek meg, aranyszínű szeme ezüstté fakult, majd fekete üreggé vált... és a szívdobogása elkezdett lassulni. Mielőtt Tyrande pánikba eshetett volna, a látomás véget ért - de valami így is biztossá vált a számára: Malfurion haldoklik.
Eközben egy hatalmas stormcrow közelített Teldrassil, a World Tree felé, majd végül leszállt a fa tetején, de Darnassuson kívül - és közben át is alakult: Broll Bearmantle a Cenarion Circle vezetője, Fandral Staghelm hívására érkezett Teldrassilra - ahogy a nem sokkal később befutó Hamuul Runetotem is. Miközben a két barát a gyűlésre igyekezett, Brollt is meglepte egy látomás: Teldrassil levelei megfeketedtek és töviseket növesztettek, és a talaj is felhasadozott és előbb fekete gyantát, majd férgeket és rovarokat kezdett eregetni magából... Aztán a látomás elszállt, és Broll nem magyarázta meg Hamuulnak, mi is történt vele - köszönhetően a gyűlés kezdetét jelző kürt megszólalásának. A megérkező Fandral szörnyű hírt hozott: Teldrassil beteg. Tekintve, hogy a World Tree mágikus erejének komoly szerepet szántak abban, hogy megtalálják Malfurion szellemét, illetve hogy a fa magának Azerothnak az életerejéhez van kötve, ez a bejelentés nem kecsegtetett sok jóval. Azonban Fandralnak volt egy terve. A Cenarion Circle legerősebb druidái - köztük Broll, Hamuul, Naralex és Elerethe Renferal - együtt elég erősek lehetnek, hogy meggyógyítsák a fát, főleg, ha ezt az erőfeszítést egy varázsszer is segíti: az Idol of Remulos, amit korábban Broll hordott magával. Fandral és a druidák közös varázslata során Brollt ismét fura érzés fogta el és el is ájult - de mielőtt komolyan belemehettek volna, mi történt vele, megérkezett Tyrande Malfurion haldoklásának hírével.
A papnő javaslatára a druidák és Tyrande kísérete Moonglade-be utaztak, hogy ellenőrizzék, mi a helyzet a valóságban. Tyrande megállapította, hogy a druida teste hidegebb, mint amilyennek lennie kéne, és Fandral vizsgálata sem mondott ellent annak, hogy Malfurion haldoklik. A távozókat Remulos fogadta odakint, aki megdöbbent a hír hallatán - de szerinte ez várható volt: a Nightmare egyre gyorsabban terjeszkedik a Dreamben, és előbb-utóbb fel fogja emészteni a védelmezőivel együtt. Remulos arra is megkérte Fandralt, hogy ne használja a nevét viselő idolt - az okát nem árulta el, de nyomatékosította, hogy nem véletlenül kéri ezt és Fandral bele is egyezett. Azt is elárulta, hogy különös hírek terjengenek arról, hogy szerte Azerothon egyre többen alszanak el úgy, hogy soha többé nem ébrednek fel - nem halottak, csak alszanak. Ezután Brollnak ismét látomása volt: a moonglade-i fák levelei is hirtelen elszáradtak és lehullottak, majd felkavarodva egy félig állati, félig night elf formát vettek fel... de a háttérben megjelent egy kisebb alak is, aki még mindig az Emerald Dream smaragd színében izzott. Hamuul végül sikeresen magához térítette az elfet, aki észrevette, hogy mér mindenki elindult vissza - a tauren beszélgetést imitálva fedezte Broll állapotát. Ő elmesélte barátjának a látomásait, aki szerint ezeknek a jelentőségét komolyan kell venni; és valószínűleg az sem véletlen, hogy egyedül Brollnak voltak ilyen látomásai. Azonban a night elf egyvalamit elhallgatott: végül felismerte azt a kisebb alakot... az Idol of Remulos védelmezte a látomásában a vidéket a Nightmare-től.
A világ túlsó felén, Goldshire-ben Marshall Dughan 15 emberével és egy Zaldimar nevű mágussal a Jangolode Mine-ból készült kifüstölni a koboldokat. A mágus tisztogatott előre egy kicsit, de végül a katonáknak kellett levágnia a rengeteg koboldot - ám a csata végén robbanás hangja hallatszott, és Dughan kifelé kezdett rohanni, miközben a kimerült mágust elhagyták. Mielőtt kijutottak volna, beomlott előttük a bánya kijárata... és az újabb kijárat keresése közben visszajutottak az előző mészárlás helyszínére, ahol senki sem maradt, a hullák eltűntek. Csak Zaldimar tűnt fel - de a mágus ruhája megváltozott: immár fekete és vörös, koponyákkal díszített... és a nekromanta irányítása alá vonta a halott koboldokat, akik a sötétben elkezdték széttépni a katonákat. Dughan maradt utoljára - és halálának pillanatában sikítva ült fel az ágyában Goldshire-ben, ahol aludt. És még mindig aludt. Akárcsak Goldshire összes többi lakója, akiknek mind rémálmuk volt éppen, és egyikük sem ébredt fel a sikolyra.
Moonglade-ben Tyrande a sátrában a pusztakezes harcot gyakorolta a gondolataiba merülve, amikor 3 sötét, zöldesfekete árnyék támadta meg. A papnő ütései és a moonglaive-jével ejtett vágások áthaladtak rajtuk, mintha ködöt hessegetett volna el - a támadók szúrásai viszont látható seb hagyása nélkül is megsebezték őt, jeges fájdalmat hagyva maguk után. Tyrande végül Mother Moon, Elune fényéhez nyúlt, ami felmelegítette jeges sebeit és eloszlatta az árnyékgyilkosokat - hogy hirtelen a sátrában ülve találja magát meditatív pózban, mintha ez meg sem történt volna. Csak épp kimerült volt és a hátában még mindig érezte a jeges szúrást... és így döntésre jutott: cselekednie kell. Épp ezért elküldte egy testőrét Brollért. A druida rémálmot látott, amelyben halott lánya, Anessa hívta őt, hogy mentse meg - de mielőtt ez megtörténhetett volna, a világ kifordult önmagából és árnyékká vált, majd Broll felébredt. A hírnök érkezése egyértelművé tette, hogy Tyrande nem akarja, hogy más is tudjon arról, hogy beszélt Broll-lal. Tyrande leszögezte: Malfurion megbízott Brollban, így neki sincs oka másképp tenni. Fandral terve túl lassú, Malfurion nem fog életben maradni a végéig, így gyorsabban kell visszaszerezni a szellemét a Dreamből. A terve egyszerű volt: személyesen kell átmennie a megbízható ügynöknek a Dreambe - és erre a legközelebbi hely Bough Shadow Ashenvale-ben. Tyrande arra kérte - nem utasította, bár megtehette volna - Brollt, hogy Auberdine-ben találkozzon Shandris Feathermoonnal, és együtt lépjenek át a portálon; Broll kelletlenül, de beleegyezett - viszont előbb még egy kis elintéznivalója volt Darnassusban, a Cenarion Enclave-ban.
Miután Tyrande és kísérete hippogryphek hátán elindult Darnassusba, a druidákat Fandral tájékoztatta, hogy már aznap este folytatják Teldrassil meggyógyítását. A stormcrow-csapatból csak Teldrassil közelében vált ki Broll, a többiek számára észrevehetetlenül és útját a World Tree ágai között a Cenarion Enclave felé, egész pontosan Fandral lakhelye irányába vette. Szerencséjére nem vette észre senki, és szintén szerencséjére felfedezte az archdruid lakhelyét védő csapdát is. Broll sikeresen átjutott ezen némi trükkel, majd ellopta az itt őrzött Idol of Remulost, amit nemrég ő maga adott át Fandralnak megőrzésre; de most neki nagyobb szüksége volt rá, és az archdruid nem értette volna meg az okát, és nem is adta volna vissza a varázsszert. Távoztában azonban egy fura dolgot vett észre: Fandral szobájában az idolt tartalmazó láda mellett volt egy szobor is, amely az archdruid rég halott fiát, Valstannt ábrázolta.
Nem messze a Dalaran helyén tátongó krátertől, a hegyek közé rejtett titkos szentélyében Krasus gondterhelt volt. Egy gonosz erő fertőzte meg Azerothot és az Emerald Dreamet egyaránt, és egyetlen kivétellel a zöld sárkányok nem voltak elérhetőek - az az egy pedig nem tudott volna segíteni. A sárkánymágus biztos volt benne, hogy Deathwing áll a dolog hátterében; és az emlegetett hirtelen meg is jelent diadalmas nevetéssel. Mielőtt Krasus reagálhatott volna, a távolba látó gömbjei felrobbantak és a szilánkok hátrarepítették őt; majd a többi szilánk is kiszakadt onnan, ahová az előbb repültek és a mágus felé vették az irányt. Még mielőtt átalakulhatott volna Korialstrasszá, az arany fénnyel izzó szilánkok körbevették a testét és lassan összepréselték... egy aranyszínű koronggá. Krasus megpróbált kiszabadulni Deathwing börtönéből, de a varázslatai csak megerősítették azt: az új Demon Soul az ő mágiájából táplálkozott. És ekkor egy villanásban a sárkány meglátta az igazságot: ő épp aludt otthonában, Deathwingnek nyoma sincs, és nem létezik az új Demon Soul. Ez csak egy rémálom. Amiből nincs ébredés.
Nem messze Moonglade-től, Darkshore partjainál Tyrande kísérete megpihent és a főpapnő egyedül távozott. Nem ment messze - a night elf hadsereg külön érkező parancsnoka, Shandris Feathermoon könnyedén megtalálta. Tyrande elmondta neki a tervét Malfurion megmentésére - és a tábornok egyetértett abban, hogy ez rendkívül veszélyes feladat, amit nem lehet akárkire bízni. Ezt a főpapnő is tudta... épp ezért arra kérte Shandrist, hogy vegye át a night elfek irányítását, amíg ő Broll társaságában az Emerald Dreambe megy Malfurionért. A druida eközben szerencsésen megúszva a lopást landolt Auberdine mellett, amit a szokásosnál is vastagabb köd fedett - annyira, hogy semmi nyoma nem látszott a lepusztult halászfalunak. Ahogy közelebb ment, a köd sűrűbb lett, ami elég furcsa volt; így megpróbált egy fával kommunikálni arról, mi folyik itt. De a fa aludt, és Broll nem tudta felébreszteni. A kisvárosba érve még mindig nem látott semmilyen mozgást, de nem érezte a halottak bomlását kísérő jellegzetes szagot sem. A városba érve meglepve vette tudomásul, hogy útitársa a főpapnő lesz és nem Shandris; és ugyanilyen megdöbbentő volt, hogy a köd mindenhová behatolt a városban, és mindenki aludt. Nem sokkal később mindenki egyszerre kezdett álmodni is... rémálmokat. Azonban a vizsgálatot megszakította, hogy mozgást láttak: egy ember, egy férfi nem aludt. Viszont el is tűnt a szemük láttára. Ezután kezdődött az igazi furcsaság: az alvók a két night elf felé kezdtek mozogni, de Tyrande satyroknak, Broll démonoknak látta őket - és mielőtt elérték volna őket, a rejtélyes férfi megragadta mindkettőt és egy feltűnően zöld vidéken találták magukat. Pár lépéssel odébb visszakerültek Azerothra, ahol az idegen arra kérte őket: ne aludjanak el - majd elájult. Broll elmondta Tyrande-nak, hogy a megmenekülésük nem véletlenül volt olyan fura: ez az ember átvitte őket az Emerald Dreambe.
Broll és Tyrande hátrahagyták a papnő hippogryphjét, így - főleg újdonsült útitársuk miatt - nem repülhettek Bough Shadow-ba, de Brollnak volt egy tartalék ötlete: az idol. Ysera egy zöld sárkányt kötött hozzá, és senkinek sem árulta el, melyiküket. Amikor Broll megpróbálta megidézni ezt a sárkányt, az ember - Lucan Foxblood, Varian Wrynn harmadik királyi térképésze - megpróbálta megakadályozni ezt; és Tyrande is veszélyt érzett, így szimplán elrúgta a szobrot. Miután tisztázták, hogy Lucan sem tudja, hová hozta őket, Broll felfedező repülésre indult... és villámgyorsan vissza is tért, mert egy ellenfelet látott a közelben: egy fekete sárkányt. Akit egyébként a közelben táborozó Thura is észrevett. A sárkány lecsapni készült a trióra, amikor azok ismét eltűntek egy apró zöld fényt hagyva maguk után - mire a sárkány félelmében elmenekült.
Teldrassilon természetesen Fandral azonnal nyomoztatni kezdett azután, hová tűnt Broll - és ezzel Hamuult bízta meg. Ő maga Cenarion Enclave-ba ment; és amikor visszatért, nem kicsit látszott csalódottnak. Hamuul - aki sejtette, mit csinált a barátja és azt is, miért tette - csak remélhette, hogy Broll tudja, mit csinál. A fent nevezett eközben nem értette, hogy léphet be egy ember a Dreambe gyakorlatilag ösztönösen; és azt sem, hogy miért pont a sárkány hasa alá vitte őket, aki a hegyoldal felé repült nagy sebességgel. Ráadásul Lucan állította, hogy akit láttak, az nem fekete volt, hanem zöld. Tyrande úgy döntött, kivizsgálják - és ha fekete, akkor megölik. Meglepő módon Lucan mintha tudta volna, hol a sárkány, pontosan a megfelelő barlanghoz vezette a két night elfet. Odabent meg is találták az elf alakban rejtőzni próbáló sárkányt, aki épp az a valaki volt, akit az Idol of Remuloshoz kötött anno Ysera... és aki később a Nightmare elleni harc során elárulta őt és a Nightmare Lord szolgálatába állva korábbi társai ellen fordult, aki megalkotta azt a varázslatot, ami a köd formájában elaltat mindenkit: Ysera első számú házastársa, Eranikus - akit nem sokkal korábban épp Tyrande és Remulos szabadított meg a Nightmare-től.
Stormwindben Varian Wrynnt két dolog aggasztotta: egyre többen aludtak el úgy, hogy nem ébredtek fel többé; és egy furcsán élőnek ható sűrű köd terjeszkedett a városban, egyre nagyobb részét befedve annak. Ekkor valamire rádöbbent: ő a legkipihentebb a városban... mert egy olyan főzetnek köszönhetően alszik, ami megakadályozza, hogy álmodjon. És ezzel azt is, hogy az alvókhoz csatlakozzon. Pont ekkor érkezett egy hírnök - Anduin is elaludt és nem lehet felébreszteni. Mielőtt Varian megoszthatta volna a felfedezését az alkimistáival, riadó hangzott: a ködben ezernyi alak közeledett Stormwind Keep felé... akik Varian halott feleségének és alvó fiának arcát viselték. A többi katona azonban a saját rémálmait látta bennük, így Wrynn egy kiáltással kiszabadíthatta őket a látvány hatása alól - majd rosszat sejtve visszahívást fúvatott a városban járó őröknek. Csakhogy a hat csapatból a negyedik jelzés félbeszakadt - és a második hívásra már egy sem felelt. És ezután a palota zárt kapuja felé araszoló ködben menetelő árnyékok között megjelentek az elvileg járőrben levő katonák is, akik azóta szintén aludtak. Végül Varian utolsó reménye is elszállt... ugyanis az alvók árnyai között megpillantotta Jaina Proudmoore arcát is.
Eranikus elmagyarázta: noha Tyrande és a papnők megtisztították őt, az árnyék mindörökre ott lapul majd benne - amíg meg nem hal. És ennek köszönhetően a Nightmare-t nem is lehet teljesen kiűzni az Emerald Dreamből sosem. A sárkány ugyanakkor megdöbbenve vette észre, hogy mennyire vékony a fal Azeroth és a Dream között - és hogy ennek az oka Lucan, akit Eranikus felismert. Egy lény az Emerald Dreamből átvitte az anyját oda, amikor a nőt elhagyta gyermeke apja - és bár ez a lény elmenekült, amikor Eranikus felfedezte őket, a nő ottmaradt és belehalt a szülésbe. A babát Eranikus kissé felerősítette Ysera kérésére, majd átadta Korialstrasznak, aki jobban értett az emberekhez - viszont így Lucannak megbonthatatlan kapcsolata született a Dreammel és Eranikusszal egyaránt... ezért is látott át az álcáján. Lucan mindig is álmodott az Emerald Dreamről, de aztán rémálmok kezdték gyötörni - épp akkor, amikor Malfurion elveszett, állapította meg Broll. És ezt a közelben lapuló Thura is hallotta, aki a barlangból kióvakodó Lucant azonnal el is kapta - és máris a Dreamben voltak mindketten, ahol az ork azt követelte az embertől, hogy vigye őt Malfurionhoz. A nő álma folyamatosan változott, és mindig újabb részletet tudott meg arról, hogy érheti el ellenségét - és az utolsó részletben Lucant látta.
Amikor a vitatkozó elfek és a sárkány észrevették Lucan eltűnését és Thura nyomait, arra a következtetésre jutottak, hogy ezt valaki alaposan megtervezte. Mivel ez a gondolat még riasztóbb volt Eranikusnak, mint a visszatérés a Nightmare-be, így beleegyezett, hogy elviszi Tyrande-ékat Ashenvale-be. A repülés közben egy dolgot lehetett látni: ködöt. Mindenhol köd borította a tájat - nem takaróként, hanem mintha egy gonosz fa lombja borult volna a vidékre. És amikor megérkeztek Bough Shadow-ba, a probléma tovább nőtt: itt is köd volt, és egyben eltűnt minden őr, legyen az zöld sárkány vagy night elf druida. Ráadásul Eranikust megtámadta valaki: egy ancient of war. Egész pontosan Gnarl, Forest Song őre, aki észlelte a sárkányban a Nightmare-t. Az ancient elmondta, hogy pár napja az egyik északi moonwell őre, Shael'dryn érkezett ide segítségért, és olyan támadókról beszélt, akik az árnyékból jönnek. A portál őrei szétoszlottak a stratégiai helyek védelmére - és azóta nem érkezett felőlük hír, itt a portálnál pedig Gnarl maradt az utolsó, aki még ébren van. Azért támadta meg Eranikust, mert az egyik korábbi álmában látta gonoszan, ismét korruptan... De amikor Tyrande és Broll épp átléptek volna, megragadta őket a portálon keresztül egy zöld energia - amit egy korrupt sárkány irányított: Lethon.
Ráadásul Lethon hadsereget is hozott árnyéksatyrokból. A veszélyt érző Gnarl az elfek után jött a portálon és harcba bocsátkozott a sárkánnyal, miközben az Elune fényével megerősített glaive segítségével Tyrande is rendet vágott az ellenség soraiban. Azonban túl sokan voltak: előbb Gnarlt húzták be az itt is jelen levő ködbe, majd Tyrande következett volna, de Eranikus - aki végre átlépett a portálon - megtámadta az őket irányító Lethont. csakhogy ő mintha erre várt volna - és mint kiderült, tényleg; így ugyanis Eranikust észrevétlenül hátba támadhatta Emeriss. Ám amikor a sárkány majdnem elveszett, a két korrupt támadó újabb ellenfélre akadt, aki vörös lánggal űzte el őket, majd két vörös mancs kiemelte Brollt és Tyrande-ot is ellenfeleik közül; Eranikus magától visszamenekült Azerothra. Szerencsére Lethon és Emeriss nem számítottak arra, hogy Alexstrasza is itt lesz. És a vörös Aspect nem kimondottan jó híreket hozott: szerte a világon a legtöbben már alszanak, az Alliance és a Horde tagjai éppúgy, mint a függetlenek vagy épp a sárkányok - a legkevésbé a night elfeket érintette a köd álma. Alexstrasza nem igazán értette Eranikus menekülését sem: ő is volt már sötét erők rabszolgája, és Ysera révén tudta azt is, hogy Eranikus magától döntött úgy, hogy nem tér vissza hitveséhez, mert még mindig érezte a Nightmare hívását. Az Aspect elmondta: Ysera először magát hibáztatta a rémálmok miatt, majd amikor úgy döntött, hogy beléjük nézve kideríti a forrásukat, ez hibának bizonyult; ennek köszönhetően Lethon és az árnyéksatyrok megszállták Ysera otthonát, az Eye of Yserát. A zöld Aspect nem esett fogságba, de nem sok harcostársa maradt már. A magába szálló Eranikus megbocsátást keresve átlépni készült a portálon, amikor Alexstrasza elárulta: valaki valóban megpróbálja koordinálni az ellenállást Azerothon a Dream belsejéből: Malfurion.
A fent nevezett személy a Nightmare Lord fogságában volt, és nem élvezte a dolgot. Kevesen szeretnek élő fává változni, és folyamatos hallucinációkkal vagy rémálmokkal küzdeni - mint például hogy a látványától elborzadt Tyrande elfordul tőle és Illidanhoz csatlakozik, majd arra kéri régi-új udvarlóját, hogy egyesítse őket; és Illidan a papnőt is féldémonná változtatja. Persze ez egy rémálom volt; de Malfurion a folyamatos kínzás ellenére sem adta fel. A Nightmare Lord varázslattal érte el, hogy ne tudjon kommunikálni senkivel; de az archdruid elég képzett volt ahhoz, hogy találjon módot ennek kikerülésére. És az volt a végső következtetése: ha Ysera a Nightmare fogságába esik, akkor mindennek vége - de ennek elkerüléséhez Malfurionnak valószínűleg meg kell halnia. Eközben Teldrassilon a World Tree gyógyítását végző druidák kezdtek a végsőkig kimerülni - és bár Fandral szerint haladnak és a World Tree gyógyulóban van, Hamuul véletlenül felfedezte: Teldrassil suttogása értelmetlenné vált és úgy vélte: a fa megőrült.
Az Emerald Dreambe lépő Eranikus, Tyrande és Broll szörnyű változást látott: a talajt skorpiók, százlábúak és egyéb kártevők borították, a vidék egységesen a rothadás jeleit mutatta. A sárkány hiába perzselt fel belőlük egy szakasznyit, az elpusztultak páncéljából azonnal utánpótlás született. Ráadásul a köd sem tűnt el; és hamarosan mozgást láttak, így Eranikus - azt gondolva, hogy a satyrok jöttek vissza - lánggal fogadta a támadókat... akik azonban az Azerothon alvók álomalakjai voltak. A halottakat Tyrande eltüntette Elune erejével, ezután pedig meglepetésükre Lucanba botlottak - aki elárulta nekik, hogy Thura célja Malfurion megölése. Amikor azt is elmondta, hogy Thura Broxigar miatt akar bosszút állni, Tyrande összezavarodott: Broxigart nem Malfurion ölte meg, hanem Sargeras és a night elfek az ork harcos tiszteletére még egy szobrot is emeltek. Broll szerint valószínűleg a Nightmare irányítója tévesztette meg; és Tyrande nem lett nyugodtabb, amikor Lucan elárulta, hogy az ork nő egy fából készült baltát hord magánál, mivel ráismert Broxigar fegyverére.
Eközben Malfurion úgy döntött, ideje lépni. A Nightmare Lord elől rejtve egy apró gyökerét megnövesztette és eljuttatta egy konkrét helyre. A felé tartó Tyrande-ot a Nightmare Queen Azshara látomásával zavarta meg, és a papnő elvesztette fegyverét is... de amikor magához tért, Malfuriont látta maga mellett és hamarosan felfedezte a gyökeret is, amit Malfurion küldött ki - de amikor odaért, csak a második volt, ugyanis Thura megelőzte. Egy gyors harcot követően az ork felszívódott, Tyrande pedig hamarosan megtalálta a szörnyen átalakult Malfuriont is. Broll elvesztette ugyan a papnő nyomát a ködben, de helyette megtalálta Areit, aki egy ancient of war és az itteni ellenállás tagja. Ő elvitte a vezetőjükhöz, Zaetarhoz - ő Cenarius fia, Remulos testvére, a kentaurok ősapja... és évezredekkel ezelőtt meghalt. De az álomformája fennmaradt, és amikor előszólította a társait, Broll megdöbbenve ismert fel köztük olyan druidákat, akik vagy meghaltak, vagy nagyon régen elvesztek az Emerald Dreamben. Zaetar szerint korábban kétszer ennyien voltak, de a Nightmare támadásai lassan felőrülték a csapatukat. Tyrande-ról Zaetar sem tudott semmit, de Brollnak támadt egy ötlete: ott kell keresnie a papnőt, ahol a legerősebb a Nightmare. A megérzése helyes volt, és macska formában megérezte Tyrande illatát is - de mielőtt eljutott volna hozzá, összeakadt egy csapatnyi érintetlen zöld sárkánnyal, akik arra a hírre, hogy Eranikus visszatért, felvették egyikük hátára. A magasból jól kivehetővé vált, hogy rengeteg helyen folyik a csata a Nightmare ellen, aminek alakja egy szörnyen torz fát formázott; és az is végre elérte Brollt, hogy Malfurion támadásra hívott mindenkit, aki még harcolt. És ennek köszönhetően a csatamezőre megérkezett a Dream úrnője, Ysera is.
Malfurion terve beválni látszott: Thura elérte a fát, amivé a Nightmare Lord varázslata változtatta, követve az álmait - amiket az archdruid küldött neki. Az ork ráadásul most a fa helyett a night elf alakját látta, és lecsapni készült... de Tyrande megakadályozta. A második próbálkozását is majdnem sikerült neki, de Broll elvonta a papnő figyelmét, miközben Ysera és a sárkányok a Nightmare Lordot kötötték le - és ezzel a második csapással Thura megsebezte a fát, amivé a druida vált; ezzel egyben lehetőséget adott arra, hogy a balta mágiáját felhasználva Malfurion kiszabadítsa magát és lerázza a Nightmare Lord varázslatát, ami foglyul ejtette. Az ellensége megpróbálta tartani, de nem tudott ellenállni Ysera támadásának; viszont amikor megérkezett Eranikus, őt foglyul ejtették az árnyak. Ysera figyelme a szerelme felé fordult, ami épp elég időt adott a Nightmare Lordnak arra, hogy meglepetésszerűen elnyelje a zöld Aspectet - és ekkor Eranikus átváltozott... ugyanis nem ő volt ott, hanem Lethon, aki ezzel a trükkel új ura kezére adta korábbi úrnőjét. Két újabb sárkány is elveszett, mielőtt elkezdtek volna visszavonulni... és végül, ahogy lent a ködben az árnyak elkezdtek sokasodni, döbbent rá a druida, hogy ő csak a csalétek volt: a Nightmare Lord valódi célja Ysera fogságba ejtése volt.
És ezzel a sikerével egyidőben a köd megindult Azerothon is. Orgrimmarban Thrall és a bölcsebb shamanok az elsők között estek a véget nem érő álomba, és az ellenállás gyorsan fogyatkozott, ahogy egyre többen aludtak el a kimerültségtől. Undercityben a forsakeneknek nem volt szükségük alvásra - mégis, egyre többen közülük abba a rémálomba kerültek, amelyben visszanyerhették a Scourge előtti életüket. Sylvanas rémálmában újra élt Varimathrasnak köszönhetően - hogy aztán ismét Arthas kezébe adja a dreadlord, hogy újra engedelmes banshee legyen belőle; noha Sylvanas tudta, hogy Varimathrast ő maga ölte meg, és a Lich Kinget is már legyőzték. Stormwindben az álomalakok ellen nem segítettek a fegyverek, és a legtöbb mágus már a köd áldozata volt; és a köd lassan beborította egész Azerothot, csak egy-két szabad foltot hagyva, ahol még harcoltak ellen - kivéve Teldrassilt. Ezzel a night elf hadsereg mellett a titkosszolgálat vezetőjeként szolgáló Shandris Feathermoon is tisztában volt, ahogy azzal is, hogy a hírszerző hálózata összeomlott. Tyrande nyomát rág elvesztette, amióta Ashenvale-be ért, és az őt kereső night elf papnők is csak egy látomást láttak: Teldrassilt valami belülről rágja szét, ami nem a gyökereiből ered, hanem a koronájából. Shandris a vízió megoldását keresve Darnassusban járőrözött, amíg bele nem botlott egy gyanús druidába. Követte őt, de hirtelen a növényzet összefogott ellene és a fák egy odúba lökték, ami rázárult... volna, ha nem szabadítja ki a tábornokot Hamuul és Naralex.
Eközben a Dreamben menekülők között Malfuriont elfogta a vereség érzete. Ezen az sem segített, hogy az őket menekítő sárkányok szerint a nyílt támadás fő oka az volt, hogy Ysera kinyilvánította: a druida fontosabb Azeroth számára, mint ő maga és mindenáron ki kell menteni. Ebben a helyzetben a druida nem látott más választást: felébredt. Nem érezte túl jól magát, de arra rájött, hogy jobb állapotban van, ahogy lennie kéne - és arra is ráeszmélt, hogy a kínját némi por okozza a testén... ami morrowgrainből készült. Malfurion könnyedén kitisztította magából a mérget, amit a növényre alapuló varázslat a testébe plántált és ami lassan majdnem a halálát okozta. Körbenézve a helyzet még rosszabb volt, ugyanis Moonglade-et gyanúsan ismerős zöldes köd borította, és nem sokkal később majdnem elaludt ő maga is, hasonlóan a szent hely többi lakosához. Erre ráeszmélve távozni készült volna; de a növényzet megpróbálta foglyul ejteni - viszont nem azért Malfurion a legerősebb druida Azerothon, hogy ne tudjon egy ilyen támadást leszerelni. Amikor végre stormcrow formában a levegőbe emelkedett, az általa sosem látott új World Tree, Teldrassil felé indult.
Az Emerald Dreamben a sárkányok észrevették, hogy a Nightmare lassítja őket - így Tyrande, Broll, Lucan és Thura köré egy védőpajzsot felhúzva az őket szállító zöld sárkány visszalökte őket a portálon Azerothra. Rögtön ezután a kapu be is zárult, és így használhatatlanná vált. Thura elárulta, hogy a druida késztette arra, hogy meg akarja ölni - Tyrande így biztossá vált abban, hogy a balta mágiája kellett a szabadulásához. És ezután megtámadták őket: előbb a bukott ancient, Gnarl; majd az álmodók. A Nightmare egyvalakire nem hatott négyük közül: Lucan ezért összeszedte rémálmaikkal küszködő társait, és teleportált... Eranikus őszinte sajnálatára, ugyanis pont alatta tűntek fel - a Dreamben. Eranikus szerint menekülniük kéne innen, de Lucan épp menekülésként hozott vissza mindenkit. A sárkány önmagát vádolta Ysera elesése miatt; de Tyrande nem volt hajlandó feladni - és egy újabb teleportálással visszatértek Azerothra. Egész pontosan egy vesztésre álló csata közepébe Stormwindben. A hirtelen feltűnésük miatt majdnem nekik támadtak a katonák, de a félreértés tisztázása után végre eljutottak Varianhoz. A város nem állt jól: a Valley of Heroes, a Trade District és a kikötő elesett. Old Townból, Dwarven Districtből és a Cathedral Square-ről hallatszottak az ellenállás hangjai, és a Mage Quarter érintetlenül maradt... még. A trónterembe érve Varian sajnos Thurát látta meg először, és Broll alig tudta megállítani egykori gladiátortársát. Amikor felvázolták Variannak a helyzetet, és hogy gyorsan Darnassusba kéne jutniuk, Tyrande arra kérdezett rá, hol van a hivatalos night elf nagykövet. Ennek egy oka volt: a tulajdonában levő ritka és legendás varázstárgy, amivel a lehető leggyorsabban Darnassusba juthattak... egy hearthstone. A meglepett Varian melléjük rendelte Major Mattinglyt, aki ismerte a követ lakhelyét, és a csapat elindult a Trade Districtbe - a köd mélyébe. Broll csendes kérdésére, hogy miért nem a Park a lakhelye egy night elfnek, Tyrande ugyanolyan csendesen azt válaszolta, hogy vannak olyanok, akikkel kapcsolatot kellett tartania a követnek - de ők a Parkban túl feltűnőek lettek volna. A célpontjukul szolgáló fogadóba érve csak Tyrande és Broll ment fel a kőért - a papnő szerint Zin-Azshariból hozta a Sundering egy túlélője, és csak azért nem pusztították el, mert nehezebb egy újat létrehozni, mint egy meglevő kő végállomását módosítani. Mielőtt használhatták volna, megtámadták őket: és Tyrande arra utasította Brollt, hogy ő teleportáljon el vele, és hagyja itt a társait. Csakhogy a helyzet rosszabb lett: most már nem az álmodók árnyai támadtak, hanem maguk az alvók. Mivel Thura elszánta magát, hogy teljes erővel védekezni fog, Mattingly utasítására Lucan felvitte az orkot Tyrande-hoz. Ő maga a Nightmare áldozata lett... de a többieket Lucan kimentette a Dreambe. De most nem Eranikushoz érkeztek meg - hanem a Nightmare Lordhoz.
Darnassusban Naralex és Hamuul elmondták Shandrisnak, hogy áruló van a Cenarion Circle-ben, aki a város pusztulását okozhatja. Azonban a részletek kifejtése előtt rájuk támadt a növényzet, amit árnyalakok is segítettek - és nemsokára mindhárman harcképtelenné váltak. A foglyul ejtőjük, Fandral Staghelm úgy döntött, hogy a sorsukról megkérdezi a fiát... Valstannt. Eközben a megérkező Malfurion döbbenten vette észre, hogy Teldrassil a Nightmare fertőzése alatt áll; és a tövénél tevékenykedő druidák összehangolt varázslata nem gyógyító, hanem épp erősíti ezt a fertőzést. Malfurion feléjük indult volna, de elcsípte Hamuul üzenetét, aki segítséget kért. A felfelé igyekvő druidát a lomb megpróbálta foglyul ejteni, de lerázta magáról a támadást. Darnassusba érve meglepődött, ugyanis semmi sem utalt arra, hogy a lakosok tudtak volna arról, mi folyik épp Azerothon. És amikor a Cenarion Enclavébe ért, látta a három foglyot eszméletlenül - vagyis Hamuul hívása csapda volt. A kieszelője, Fandral köszöntötte is egykori mesterét... Árulónak nevezte foglyait, és szerinte mindenki megtisztulva ébred majd fel az álmából szerte Azerothon. Fandral létrehozta a Malfurion által ellenzett második World Treet - és cserébe Teldrassil visszaadta neki a fiát, Valstannt. Legalábbis ő ezt hitte. Malfurion viszont egy árnyalakot látott a Nightmare-ből, és rájött: utódja visszafordíthatatlanul megőrült. Azonban mielőtt megtámadhatta volna, Teldrassil a night elfek ellen fordult. Broll ebbe a felfordulásba érkezett meg: a város alapjául szolgáló ágak földrengést imitáltak, a fák levelei éles tőrként hasították a levegőt, és a fű is az elfek ellen fordult. Ha ez nem lett volna elég, itt is megjelentek az árnyak. Broll azt is megérezte, hogy a druidák még mindig támogatják Teldrassil őrületét Fandral varázslatával, így feléjük indult és sikeresen át is jutott a növényzet támadása ellenére. Azonban odalent maguk a druidák fogták őt el - mint árulót.
Malfurion és Fandral harca során előbbi helyzetét nehezítette, hogy úgy próbált küzdeni, hogy ne ártson Darnassus lakosságának és megnyugtassa Teldrassil még érintetlen részének segítségével a többit, illetve kiszabadítsa Shandrist, Hamuult és Naralexet. A csata azonban félbeszakadt, ahogy megérkeztek Broll fogvatartói - akiket közben meggyőzött Shandris és Hamuul arról, hogy foglyuk nem áruló. Malfurion és Broll arról is gyorsan meggyőzték a többieket, hogy Azeroth épp támadás alatt van... Fandral kénytelen volt elárulni, hogy az eltűnt Remulos az ő foglya "árulás" miatt, és mielőtt lefoghatták volna, elindította az erre a helyzetre tartogatott támadását: a feltűnés nélkül belélegeztetett spórákból indák sarjadtak, amik elkezdték széttépni az ellenállók testét, ráadásul Teldrassil is ismét megtámadta Darnassust. Malfurion nem tudta egyedül megoldani mindkét helyzetet, így a druidákat és a spórákat Brollra bízta, míg maga Fandral és a Valstannt játszó árnyalak ellen fordult. Mindkettőt sikerült legyőznie és az árny megérintésével arra is rájött, ki valójában a Nightmare Lord... miközben a magában eredetileg nem bízó Broll kettő kivételével megmentette társait - és eközben az ezüst szeme neki is arannyá vált. Malfurion nem segített neki: fontosabb dolga volt - Teldrassil megmentése. Hamarosan átverekedte magát az ellene támadó növényzeten és vadvilágon, és elérte célját: egy furcsa fát, ami látványosan nem illett a környezetébe és koponyaszerű gyümölcsöket növesztett. A druida medvévé válva kitépte a helyéről a beoltott fát és kiásta a bent maradt gyökérdarabokat is, ami alapjaiban rázta meg Teldrassilt és szörnyű károkat okozott az erdőben... de ez nem volt meglepő. Az igen, hogy a fa vérzett. Egy ilyen fa létezett csak, amit korábban maga Malfurion hozott létre a War of the Ancients során. Annak idején Malfurion végzett Azshara kancellárjával, Xaviusszal, de ez nem volt elég: a darabjaira robbantott night elf maradványaiból Sargeras létrehozta az első satyrt. Amikor ismét harcba bocsátkoztak, Tyrande majdnem meghalt - és nehogy Xavius ismét visszatérhessen a halálból, a druida ártalmatlan fává változtatta ellenfelét. Mivel a Teldrassilt megfertőző fa Xavius sarja volt, és ő lett a Nightmare Lord, a terv szemmel láthatóan nem jött be.
Darnassusba visszatérve utasítást adott Shandrisnak és Brollnak is, hogy ürítsék ki a várost, mert nem biztos, hogy épségben meg fog maradni; és egyben felhívta a druidákat, hogy ideje meggyógyítani Teldrassilt. A World Tree gyökerei a druidák parancsára lenyúltak Azeroth legtisztább mélységeibe és elkezdték megerősíteni a beteg fát. A módszernek elvileg hosszú ideig kellett volna tartania, de épp idő nem volt; és a druidák hihetetlen erőkifejtéssel addig táplálták erejükkel Teldrassilt, amíg az nemcsak meggyógyult, de a sérült növényzetet is meggyógyította. Ezután Malfurion elindult volna megkeresni az eredeti fát, amivé Xaviust változtatta, de megállította a rossz híreket hozó Alexstrasza: Ysera nem tudott megszökni, de ellenáll.
Ő maga azért jött erre, mert érezte a druidák erőfeszítése nyomán létrejövő új életet, ami olyan hatalmas volt, hogy muszáj volt látnia. Ezután megáldotta Teldrassilt, majd közölte Malfurionnal: a Nightmare épp azon dolgozik, hogy minden kaput bezárjon, ami az Emerald Dreambe vezet, ezzel megakadályozva, hogy megállíthassák Xaviust terveiben. Az utolsó nyitott kapu Darnassusban volt, de Shandris szerint már bezárult - ugyanakkor az ájulással küzdő Malfurionnak gyógyítást kínáló World Tree elárult valami érdekeset az archdruidnak. A vörös Aspect őt, Brollt és Hamuult is átrepítette Fandral lerombolt szentélyébe, ahol Malfurion talált valamit: egy elrejtett portált a Dreambe, amiről Xavius nem tudott és ami még nyitva volt. Ekkor elárulta, mi is a terve: önként kell a Dreambe menniük és harcolni... Alexstrasza vállalta, hogy nyitva tartja a portált, miközben Malfurion Hamuul és Broll segítségét kérte: egy varázslattal Teldrassilon keresztül elért minden élőlényt Azerothon - legyen az a föld alá börtönözve vagy a köd ellen harcoló fáradt ellenálló. Először Variant érte el Stormwindben, és meggyőzte, hogy fel kell adniuk az ellenállást Azerothon, hogy győzhessenek a Nightmare-ben. A király beleegyezett... és Malfurion kitisztította a szervezetéből az alkimista potiont, majd elaltatta az utolsó ellenállókat. A következő célpontja Thunder Bluff volt, ahol alvó apja helyett Baine Bloodhoof védekezett Middle Rise-on; majd ezután Dalaran jött, ahol Archmage Modera és még ébren levő társai egy varázslattal megakadályozták, hogy bárkiből alvajáró legyen - ők így kiestek Malfurion seregéből... de egyben a Nightmare-éből is. Viszont a többiek: az Orgrimmart vezető shaman, Zor Lonetree, a Durotarban csapdába esett Rokhan és trolljai, az Ironforge-ban kitartó maréknyi törpe mind sorra került. Nem mindenki csatlakozott, de a legtöbben igen. Őket Varian vezetésére bízta, és bár a Horda tagjai kételkedtek a döntésben, miután Baine csatlakozott Varianhoz, ők is beálltak a seregbe... aminek egy előnye volt: itt haszna volt a fegyvereiknek. Malfurion hozzá irányította Zaetar ellenállóit is, és a sereg elkezdte a menetelést a Nightmare Lord ellen. Erősítésként megérkeztek az ancientek, a treantek, Azeroth vadállatainak alvó szellemei és a még szabad vörös, kék és zöld sárkányok.
Eközben Xavius foglyainak, Tyrande-nak, Lucannak és Thurának elárulta: nemcsak Ysera a foglya, hanem már Alexstrasza is - amiről ők nem tudhatták, hogy hazugság. A triót Lethonra bízta, aki Emeriss-szel együtt Thura fegyverét akarta megszerezni - de nem érintették meg, és gyanúsan ütéstávolon kívül maradtak. Az álmok feletti erejükkel legyűrték az orkot, de Tyrande már tervezett: megzavarta a sárkányokat egy varázslattal, miközben Lucan és Thura elmenekültek. Csakhogy pont ez volt a Nightmare Lord terve is... és az ugrás pillanatában egy árnyékgyökér kitépte a baltát az ork nő kezéből, ami így a Nightmare-ben maradt. Thura elég dühösen fogadta, hogy elveszett a fegyvere - de hamarosan nagyobb problémát jelentett nekik két dolog: az egyik egy hatalmas, csontváznak tűnő fa, ami a gyökereivel próbálta elérni őket, a másik egy kisebb seregnyi árnysatyr. Más választásuk nem lévén visszaugrottak a Dreambe - ismét Eranikushoz, aki kezdett kissé morcos lenni emiatt. Amikor a sárkány megtudta, hogy a mágikus balta elveszett, némi tépelődés után felkapta az embert és az orkot és elindultak.
Malfurionhoz látogató érkezett, amikor befejezte a sereg összegyűjtését: az elveszett Remulos. Az egyik karja ugyan láthatóan súlyosan sérült, de amúgy épnek tűnt - és informálta a druidát, hogy Broxigar fegyvere és Tyrande egyaránt Emeriss őrizete alatt van, nem ártana mindkettőt megszerezni. A Keeper és a druida nem Fandral portálján léptek át a Dreambe, hanem Remulos maga hozott létre egy átjárót. Itt sikeresen elűzték a korrupt sárkányt és árnyékseregét, de aztán Remulos a baltáért indult volna előbb, ami gyanússá tette Malfurion előtt - és a druida nem is tévedett: a Keeper már Xavius uralma alatt állt, bár ezt korábban egész jól álcázta. Sőt, csak a test volt az övé: Remulos tudata vagy lelke sehol sem volt megtalálható, így a druida a biztonság kedvéért őt is fává változtatta, majd Tyrande-hoz indult. Miután kiszabadította, a varázslatát magáról lerázó Remulos ismét megtámadta - de Malfurion végül a saját gerelyével győzte le a Keepert. A megérkező Emeriss felkapta a druidát, de mielőtt elvihette volna, a magához tért Tyrande is akcióba lendült és megpróbálta meggyógyítani a sárkányt, kiűzve belőle a rontást. Csakhogy már semmi sem maradt az eredeti Emerissből... aki így a gyógyítás eredményeképpen megszűnt létezni. Mielőtt az ellenség ismét támadhatott volna, Malfurion portált nyitott a gerellyel, ahogy korábban Remulos tette - a baltát nem tartotta fontosnak, hiszen az ellenség nem érinthette meg -, és visszatért Azerothra Tyrande-dal és az ájult Remulosszal.
Varian serege az első csatát sikerrel vívta meg - de a második már nem a Dreamben zajlott: az alvajárók elkezdték az álmukban harcolók fizikai testét támadni; és amikor megöltek valakit Azerothon, az illető álomalakja is nyomtalanul eltűnt. A sereg ennek ellenére folytatta a harcot, bár a létszámuk egyre fogyott. Malfurion és Tyrande ugyanúgy Azsharában landoltak, mint korábban Lucan és Thura; és őket is megtámadták Xavius gyökerei. A harcban a druida nem tudta segítségül hívni az élővilágot - mert nem volt a környéken semmi élő, kivéve a fát, ami felélt minden energiát. Amikor mélyebbre próbált hatolni, akkor pedig csak egy gonoszt talált... amit nyilvánvalóan nem hívhatott segítségül, lévén a Nightmare Lord részben belőle nyerte az erejét. Varianék szerencséje eközben elkezdett megfordulni: az árnyakkal még csak elbántak, de utánuk a korrupt sárkányok érkeztek, majd az Emerald Dream és Azeroth elkezdett összeolvadni. Eközben Ysera is ügyködött, amennyire tehette: magához idézte Lucan Foxbloodot az Eye of Yserába, korábbi lakhelyére, jelenlegi börtönébe. A segítségével kapcsolatba lépett Malfurionnal is - de ezt elcsípte Eranikus is, aki felbőszülten igyekezett hitveséhez, hogy megmentse. Azonban csapdába sétált, és Lethon megtámadta és ismét megpróbálta megfertőzni; és noha sikerrel járt, Eranikus megőrizte elméje épségét és alaposan meggyengítette Ysera börtönét. Ezután a maradékot a druidára hagyta, ő maga pedig Lethonnal harcolt. Malfurion kimentette a kimerült Lucant, miközben Eranikus a közelben levő, a két létsíkot összekötő instabilitásba rántotta bele Lethont - a korrupt sárkányt ez megsemmisítette, és a robbanás felemésztette Eranikust is... miközben porrá zúzta az Eye of Ysera épületeit és végleg kiszabadította a zöld Aspectet. Ysera gyorsan visszavonult Darnassusba, ahol kénytelen volt felmérni, hogy a harc teljesen kimerítette... így az egyetlen erő Xavius ellen Malfurion maradt.
Broll és Thura Broxigar fegyveréhez próbáltak eljutni, és ez meglepően könnyedén sikerült is nekik... ami Brollnak gyanússá is vált. Eközben a helyzet a többi fronton sem állt jól: Tyrande épp valós satyroktól védte Malfuriont Azsharában, de az ereje fogyóban volt; Varian seregének létszáma vészesen apadt; Alexstrasza minden erejével a portál nyitva tartásán dolgozott; és a druidák Darnassusban szintén támadás alá kerültek. Amikor Tyrande-ot majdnem elesni látta, Malfurion egy pillanatra feladta a háborút és kizárólag szerelme megmentésére fókuszált. Ezzel elsöpörte a satyr támadókat, és az Emerald Dream mélyén nyugvó energiákat mozgósítva felélesztette a vidéket Varian serege körül, eltakarítva a ködöt és az árnyékokból álló ellenfeleket. Némi időt nyert ugyan, de a végleges győzelmet csak akkor érhette el, ha személyesen Xaviusra csap le. Annak idején a druida az újjáéledést akarta szimbolizálni a fával, de a Sundering után azt hitte, hogy elpusztult. Biztos volt benne, hogy a mélyen a föld alatt lakó ősi gonosz volt az oka annak, hogy nem fedezték fel időben a túlélését. A harc közben még valamire rájött: hiába akarta Xavius egyesíteni a Dreamet Azerothtal... a két világ már egy volt. Így Malfurion egyszerre indított el mindkét helyen egy hatalmas vihart, ami elfújta a ködöt, elmosta a csúszómászókat és a rémálmokat, és zöld villámaival életet fakasztott. De Xavius mindkét világban ellenállt. A Dreamben Thura lecsapott a Nightmare Lordot megtestesítő fára, és a harmadik ütése után az ellenség megszűnt létezni. Azerothon Xavius hiába hívta sötét mentorát, az elfordult tőle - és a vén fa meghasadt, majd összeomlott és elenyészett. Ezzel Azerothról sikerült eltüntetni a Nightmare nyomait... de az Emerald Dreamben egy helyen, a Rift of Aln néven ismert részen ez is kevés volt és ott, ahol a Dream érintkezett a Twisting Netherrel és a Great Dark Beyonddal, továbbra is megmaradt.
A csata után már csak egy dolog maradt hátra, miután a kimerült Malfurion ismét megerősödött: itt volt az ideje, hogy végre hivatalosan is összeházasodjon Tyrande-dal. A ceremóniát Alexstrasza és Ysera vezette le, akik egyben megáldották Teldrassilt is.

Ezzel a Történelemóra nyári szünetre tér. Természetesen nem maradunk lore nélkül nyáron sem, hiszen a Cataclysm történetét még éppen csak elkezdték megismerni a béta szerveren játszók - de az ottani események egyik fontos előzménye a fenti történet volt. Maga a rovat azonban legközelebb majd csak szeptember elején fog jelentkezni...
Ha beillesztik a játékba, az legalább 2-3 hétig tartó event lett volna, de talán egy komplett content patchet is elfoglalhatott volna - és annak a fejlesztése rengeteg idő, annyival később jött volna a Cataclysm...
A.K.A. Blizzard's nise way to waste serious potential!
Ez a northrendi háború alatt (vagy közvetlenül utána) zajlott, és a játékban nincs nyoma.
Valaki meg tudná mondani, hogy ez kb. mikor zajlott le és a játékban van-e bármi erre utaló dolog? (Itt főleg a "nagy alvásra" és az Emerald Dreamben lezajlott csatára gondolok.)
#10 | Frosty válasza #9
Oh értem. :S
Hiába akarnék sort törni, ha épp a keret végéig tart, amit írtam... Sticking out tongue (a szerkesztőmodulban nem olyan hosszú a sor, mint ahogy itt megjelenik)
#8 | Frosty válasza #7
Sortörés ftw. Smiling
Amúgy ja, a képek is jók volnának, de tényleg kevés van.
Sok bekezdés nem látszik, mert pont olyan hosszú a sor, amilyen széles a frame. Képeket akartam beletenni, de releváns találat elég kevés lenne; ami nem kapcsolódik, olyat meg felesleges beszúrni.
Azért szerintem egy kicsit tagolhatnád...
wow_c_354058

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.
Impresszum, jogi nyilatkozat | Kapcsolat
World of Warcraft is a trademark and Blizzard Entertainment is a trademark or registered trademark of Blizzard Entertainment in the U.S. and/or other countries.
wow.lap.hu | mmorpg.lap.hu | Computerworld.hu | PCWorld.hu | GameStar.hu | VideoSmart.hu